Száz évvel ezelőtt négyévnyi könyörtelen öldöklést követően – melynek valódi célja az volt, hogy eldőljön: ki lesz a huszadik századi Európa ura – egy félelmetes és idegen világ jött létre a trianoni békediktátumnak köszönhetően.

A bosszúvágytól vezérelt és a politikai haszonleséstől sem visszariadó akkori kormányfők nem véletlenül döntöttek így. A tehetségesnek éppen nem mondható döntéshozóknak azonban „nem futotta többre, mint egy negyedszázadnyi fegyverszünetre, ami inkább egy hosszú víkendnek tűnt.” (Schmidt Mária). Ez a diktátum azonban nemcsak az „európai testvérháborút” zárta le, hanem lezárta a magyarok történetének addig tartó szakaszát is. A diktátum halálos ítélet volt, amelyről a magyar tárgyalóküldöttséget vezető Apponyi azt mondta: „itt megásták Magyarország sírját.”

A Magyar Királyság veszteségei az első világháborúban: 661 ezer hősi halott, 730 ezer sebesült, 730 ezer hadifogoly.

Magyarország a trianoni békediktátum értelmében 191 735 négyzetkilométert veszített el. Elcsatoltak 10 781 773 lakost és 3 727 205 magyar idegen uralom alá került. 4 241 gyárból 2 166-ot elvettek. 19 723 kilométer vasútvonalból csak 8 364 kilométer maradt. Magyarország elvesztette 92 városát, út-és csatornahálózatának 80 százalékát. Odalett minden só-, ezüst- és aranybányánk. Réz-, mangán- és higanykészlet nélkül maradtunk. Másé lett az olajkutak többsége. Idegen kézbe került fenyőerdeink 97, lombhullató erdeink 85 és tölgyeseink 68 százaléka. Magyarország nemzeti vagyona az 1914 előttinek a 38 százalékára zsugorodott.

Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelő beszédében úgy fogalmazott: „Nem jegyzett fel a történelem olyan nemzetet, amely túlélt volna ekkora vérveszteséget.” És ha még nem lett volna elég, az első világháború és vele együtt a békediktátum újrarajzolta Európa térképét, áthelyezte a világgazdaság súlypontjait, magában hordozta a második és a „harmadik” (hideg) világháborút, a diktatúrákat, a kommunistákat, a fasisztákat, a nácikat és a rövid, de annál véresebb huszadik századot.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója írja azt „Új világ született 1918-1923” című kötetében, hogy „... túléltünk, megmaradtunk és végül győztesként léphettünk át a 21. századba. Győztesként, hiszen szabadok és függetlenek vagyunk. Újra.”.

Merítsünk ebből erőt!