Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Túlbuzgó cenzorok akcióban – Gyerekként kezelnek bennünket

A szólásszabadság híveinek rossz hír, hogy a Facebook felügyelő testületet nevezett ki a felületein megjelenő tartalmak ellenőrzésére. Más nagy internetes cégek esetéhez hasonlóan ezúttal is arról van szó, hogy erőteljesebben igyekeznek kiszűrni az olyan nézeteket, amelyek nincsenek összhangban az oldalak üzemeltetőinek globalista világszemléletével.

„A korábbinál tágabban határozzuk meg a »káros« fogalmát, hogy kezelni tudjuk az olyan tartalmakat, amelyek kifejezetten ellentétesek a tekintélyes globális és helyi egészségügyi tájékoztató források irányelveivel” – közölte a Twitter áprilisban, miután nem sokkal korábban eltávolította Jair Bolsonaro brazil elnök két bejegyzését.

Sajnos azonban a technikai óriáscégek cenzorai nem csak a nekik ellenszenves politikai nézeteket cenzúrázzák. A koronavírussal kapcsolatos vitába is egyre erőteljesebben avatkoznak be, s igyekeznek azt ellenőrzésük alá vonni.

A YouTube egyenesen a legfőbb bírája annak, mi közölhető és mi nem azzal kapcsolatban, miként kell felvenni a harcot a koronavírussal. A másként gondolkodók nézetei márpedig ne jelenjenek meg a YouTube felületein! Ennek szellemében a cég azonnal lesújt mindenkire, aki kétségbe vonja a kijárási tilalom bölcsességét.

Félreértés ne essék, a YouTube cenzúrázhatnékja korántsem korlátozódik az összeesküvés-elméletek szerzőire és a laposföld-bolondokra. Legutóbb eltávolította Dr. Knut M. Wittkowski videóelőadását, amely azt taglalta, hogyan értelmezendő és kezelendő a COVID-19 világjárvány. Ez a népszerű videófelvétel, amelyet másfélmillió ember nézett meg, egyike volt azon ritka komolyan veendő tudományos állásfoglalásoknak, amelyek kétségbe vonták a hivatalos konszenzust.

kép

Wittkowski neves epidemiológus, húsz éven át vezette a Klinikai és Alkalmazott Tudományok Központját a Rockefeller Egyetemen. Sajnos azonban az ember tudományos elismertsége mit sem számít, ha kétségbe merészeli vonni a COVID-19-cel kapcsolatos politikai konszenzust, amelynek legfőbb őrei a technikai óriáscégek. A YouTube szemében pedig megbocsáthatatlan bűn, hogy Wittkowski bírálat tárgyává tette a járvány kezelésének módjára vonatkozó hivatalos útmutatást.

A technikai óriáscégek nem is titkolják, hogy joguk van rendőrködni a COVID-19-cel kapcsolatban követendő politikáról zajló vita felett. Amikor Susan Wojcicki, a YouTube vezérigazgatója közölte egy interjúban, hogy cége minden olyan tartalmat töröl felületeiről, amely ellentmond az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, már-már egy istenség szent attribútumaival ruházta fel magát.

A digitális cenzorok magatartása azt az üzenetet közvetíti a közönségnek, hogy a koronavírus kezelésére vonatkozó irányelvek vitán felül állnak. Az ő szemükben Wittkowski véleménye nem érdemes rá, hogy a nyilvánosság elé kerüljön, hiába tartják világszerte milliók figyelemre méltónak. Wittkowskinak a COVID-19 kezelésének módjára vonatkozó nézetei történetesen egybevágnak a svéd döntéshozók álláspontjával. Vajon eszerint a YouTube úgy gondolja, hogy a svéd egészségügyi döntéshozók állásfoglalásait ki kell cenzúrázni, nehogy még félrevezessék az angol-amerikai világot?

Éppen a nagy válságok idején járhatnak romboló következményekkel az olyan törekvések, amelyeknek célja, hogy elfojtsák a vitát. A brit kormány például ahelyett, hogy ösztönözte és üdvözölte volna a vélemények sokféleségét, egyetlen egy ember, Neil Ferguson riasztó képet festő előrejelzésének hitt. Az Imperial College professzorának modellje döbbenetes tömegű, halálos kimenetelű fertőzést jelzett előre. Ma már tudjuk, hogy a modell szerencsére hibás volt. Mivel azonban nem tették vita tárgyává, a kormány olyan politika mellett döntött, amely aztán balul sült el.

Az egymásnak ellentmondó vélemények cenzúrázása mindig károkat okoz a közéletben. Kiváltképp alattomos dolog ez az eljárás a tudományos viták esetében. A szkepszis és a bevett nézetek kétégbevonása a tudományos haladás nélkülözhetetlen kelléke. Ez már évszázadokkal ezelőtt is tudni való volt, amikor Nagy-Britannia egyik legősibb és legtekintélyesebb tudományos intézménye, a Királyi Társaság létrejött, és alapítói a következő jelmondatot választották: „Nullius in verba” (Senki szavára). A jelmondat üzenete egyértelmű: a tudásnak nem a tekintélyen, hanem a bizonyítékokon kell alapulnia. Ha tételeit nem vonják minduntalan kétségbe, a tudomány elveszti életerejét és dogmává merevedik.

kép

A Wittkowskihoz hasonló kutatók persze tévedhetnek. De ez esetben is fontos kérdéseket tesznek fel, amelyekre kollégáiknak reflektálniuk kell. A bírálatokra adandó válasz kényszere alkalmat szolgáltat a tudósoknak arra, hogy próbára tegyék, és időnként továbbfejlesszék nézeteiket. Az olyan helyzetekben, amikor minden mozgásban van, s amikor a világjárvány menetének hullámzása szüntelen arra kényszeríti a tudósokat, hogy a legfrissebb fejlemények fényében átgondolják nézeteiket, a vitákra való nyitottság létfontoságú. A pandémia epidemiológiájára vonatkozó kisebbségi vélemények elhallgattatása aláássa a COVID-19 működésének feltárását célzó tudományos erőfeszítéseket.

A YouTube a köznapi embert is megakadályozza abban, hogy kiismerje magát a világjárványon, amikor megköveteli, hogy mindenki feltétel nélkül vesse alá magát a hivatalos politikának. Az ilyen magatartás abból indul ki, nem szabad megbízni a polgárokban, mivel nem fogják tudni helyén kezelni a másként gondolkodók véleményét. Így aztán megfoszt minket annak lehetőségétől, hogy megtudhassuk, milyen kérdéseket vet fel Wittkowski és más hozzá hasonlók. Igen ám, de ha egyszer nem teszi lehetővé, hogy önállóan alkossunk véleményt a másként gondolkodó tudósok érveiről, akkor az éretlen gyermek szintjére fokoz le valamennyiünket. Az effajta cenzúra nem csak az önálló véleményalkotás jogát sérti. Értelmes emberi mivoltunkban is megsért bennünket.

Az eredeti, angol nyelvű írás itt olvasható el.

(Képek forrása itt és itt).