Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • Az ördög jobb és bal keze

    Marx Károllyal baj van. Mondhatnánk azt is, csak a baj van vele. Mivel szülővárosa több mint ötméteres kínai szocreál ajándékszoborral, (Wu Weishan alkotása a Kínai Népköztársaság ajándéka Trier városának) a világ és Nyugat-Európa marxistái forró szerelmi vallomásokkal emlékeznek meg a kommunizmus (értsd: diktatúra) kétszáz éve született atyjáról, érdemes néhány (minél több) kelet-európai tisztázó gesztust tennünk.
  • Szívtelenek

    A címlap az újság szeme, ha jól sikerül, olyan, mint egy szuggesztív szempár: mindent elmond tulajdonosáról, ez esetben az adott lapszámról, magáról az újságról. A 168 óra című hetilap 2016. október 20. címlapján a pesti srácok ikonikus csapata, a „Bosnyák-raj” szerepel, melynek tagjait (jobbról balra: Bosnyák Gábor, Novák Károly, Ladányi Sándor, Ponczok Sándor és egy be nem azonosított szabadságharcos) a hetilap grafikusa aktuálpolitikai üzenete kedvéért „megerőszakolt”: sípot, fütyülésre tartott ujjakat fotosoppolva szájukba.
  • Salkaházi Sárára emlékezünk

    Az áldozatokra emlékezünk és a legsötétebb órában is megnyilvánuló jóra, nem a gonoszra. „Úgy gondolom, hogy a gonosz soha nem radikális, legfeljebb szélsőséges; nincs sem mélyebb értelme, sem ördögi aspektusa. Pontosan azért boríthatja el és mérgezheti meg az egész világot, mert gomba módjára szaporodik. Elgondolhatatlan, a gondolat ugyanis megpróbál a mélybe hatolni, eljutni a gyökerekig, de amint a gonoszt veszi vizsgálódása körébe, tehetetlenné válik, mert semmit nem talál. Csak a jónak van mélyebb értelme, csak a jó lehet radikális.” Hannah Arendt szavai ezek.
  • Emberanyag Indexen

    „A Nemzeti Hírtévé indulása nem volt egyszerű, inkább egy kabarétréfára emlékeztetett. Kapkodva, nem jó emberanyaggal nem lehet csodát várni, hiába szórtak el 1,2 milliárdot.” (Index) Az induló nemzeti hírtévét ekézi Varga Attila. Tiszta sor. Az indexes ökohipszter univerzumban fél tucat termék és tetkóminta van, ami elismerésre érdemes, a többi pusztuljon, mégis azt mondom: VA és a portál végletekkel operáló stílusa (Sith-attitűd) ma már egyáltalán nem bántó, inkább felszínes, igénytelen és ezért unalmas.
  • A bennfentes

    Hannah Arendt férjének írt egyik levelében leszögezi: „ha nem lenne olyan veszélyes, el kellene mondani a világnak, milyen is valójában egy házasság”. De a dolog veszélyes. Arendt és Heinrich Blücher ismerték, sőt, értették a hűség, a közös és saját élet Bermuda-háromszögének rejtélyeit, azt, hogy hiába akadnak hétköznapi problematikák, a társas lét misztériuma ettől még csoda marad. Érett társak, felnőtt barátok ritkán és szigorúan egymás közt olykor sorra veszik a társas lét műhelytitkait, de az nem fordulhat elő, hogy köztéren kiabálva kikotyogják őket. Mindez G. Fodor Gábor múlt heti interjúja (A rendszer igazságait védem, Magyar Narancs 2015/8. szám, 8-10. pp.) kapcsán jutott eszembe, aki par excellence bemutatta, milyen is az, amikor valaki felelősségtudat és gnózis (ismeret) nélkül éli magát bele a bennfentes szerepébe.