Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • Az angol Schindler

    Amikor a fiatal, bohém, alig harmincéves londoni bróker, Nicholas Winton egy barátja kérésére a svájci Alpok helyett az addigra megkopott fényű Arany Prágát választotta, nem gondolta, hogy neve örökre bekerül a történelemkönyvekbe. A napsütötte svájci lejtők helyett a nácik által fenyegetett csehszlovák főváros zsidó gyermekeinek megmentésére fordította energiáját, pénzét, idejét. A Jóisten cserébe igen hosszú, boldog élettel ajándékozta meg az embermentő bankárt.
  • A szovjet Titanic utolsó útja

    1986 nyárutóján a szovjet társadalmat az áprilisi csernobili atomreaktorban bekövetkezett robbanás következményei és a júniusi mexikói futball világbajnokság eseményei tartották lázban. Természetesen az előbbi esemény következményeinek híreit a pártállami sajtó nagyon keményen cenzúrázta, csak a legszükségesebb, kellőképpen tompított információt juttatta el a majd háromszáz milliós ország lakosaihoz. Utóbbi világeseményről bővebben – és főleg kevésbé cenzúrázva – számolt be a Pravda a többi szovjet sajtótermékkel együtt. A Belgium elleni vereséget követően már másnap olvashatók voltak a beszámolók a nagy reményekkel indult, főképp a Dinamo Kijevre épített szovjet csapat kieséséről.
  • A nagy szökés

    Az 1950-es évek csukaszürke Csehszlovákiájában egy testvérpár úgy döntött, hogy elvág minden szálat, ami szülőhazájához köti és a szabadság reményében Nyugatra távozik. Tervük a mai kor fiataljai számára értelmezhetetlen: miért kell szökni? Mi az, hogy Nyugat? Az ember fogja magát, elteszi a személyi igazolványát, a bankkártyáját és helyet foglal egy vonat kupéjában, majd három órával később a Mariahilfer strassén sétálgatva nézegeti a kirakatokat. Nos, egy normális, szabad világban ez így is van rendjén, csakhogy az 1945 utáni Közép-Európa – benne Csehszlovákiával – minden volt, csak normális hely nem.
  • A lengyel Mindszenty csodálatos élete

    A történelem viharaiban többször megalázott, múltjától, kultúrájától, hagyományaitól számos alkalommal megfosztott lengyelség megmaradásának legfőbb záloga – évszázadokon keresztül – az erős és stabil katolikus egyház volt. Sem az 1772-es, sem az azt követő felosztások nem tudták a lengyelek lelkét megtörni, hiába tett erre gátlástalan kísérletet a bécsi udvar, a Porosz Birodalom és az orosz cár egyaránt. A XX. század minden korábbi válságot, traumát felülírt, és még keményebb ellenállásra késztette a lengyelséget. Az 1918-ban létrejött régi-új állam csak 1939-ig élvezhette függetlenségét; ekkor Hitler és Sztálin megegyezett arról, hogy totális diktatúrájuk bekebelezi Lengyelországot. A zsidóság gettókba zárása és deportálása, a katyń-i mészárlás, a szibériai deportálások megkezdése mind-mind demoralizálóan hatott a Visztula-mentén. Ebben a rettenetes, sokak számára kilátástalan helyzetben emelkedett ki a lengyel katolikus egyház tagjai közül Stefan Wyszyński, – későbbi bíboros – aki meghatározó alakja lett a XX. századi lengyel történelemnek.
  • A Szabó család złotyt gyűjt

    Az 1956-os forradalom-és szabadságharc eseményei számtalan érzelmet szabadítottak föl Európa lakóiban. A legtöbben – túl a hivatalos állami állásfoglalásokon – szimpatizáltak a magyar forradalommal, már csak azért is, mert a hidegháború egyik fenyegető réme, a Szovjetunió ellen zajlott.
  • Anyám forradalma

    A szentírás egyik örökérvényű mondata a zsidó nép kálváriája kapcsán így hangzik: „Beszéld el fiaidnak azon a napon, s tedd hozzá: velem tette ezt az Örökkévaló, mikor kivonultam Egyiptomból.” Mélyen igaz idézet, ami nemcsak az Egyiptomi fogságról szól, ennél sokkal összetettebb, évezredeken átívelő jelentéstartalommal bír. Korábban már lejegyeztem egy – a családi kalendáriumban évtizedekig porosodó – történetet, ám a legutóbb idős édesanyám látta szükségét annak, talán valamilyen felsőbb erő által mozgatva, hogy elmondjon nekem egy történetet, ami egész életében végigkísérte, mégpedig azért, hogy én és a gyerekeim is megtudják.
  • Merénylet a pápa ellen

    A világ katolikus tömegeinek legnagyobb megdöbbenésére egy lengyel főpapot, a korábbi krakkói bíborost, az esélytelen Karol Wojtylát választották Szent Péter trónjára 1978 októberében. Az elődje iránt érzett tisztelet miatt a János Pál nevet választó Wojtyla az 1945 óta kommunista világrendhez tartozó Lengyelország szülötteként került a pápai trónra, ami önmagában szenzációnak számított.
  • Apám forradalma

    1956 októberében az elnyomó kommunista rendszer ellen kirobbant forradalomnak a családomból édesapám vált aktív részesévé. Fővárosi középiskolásként élte át az eseményeket, nem tudatosan, hanem sors furcsa játéka kapcsán sodródott bele 1956 legvéresebb napjának történéseibe.
  • Csernobil 30 – egy rendszer alkonya

    1986. április 26-án, szombat hajnalban a Szovjetunióban lévő Pripjaty városát hatalmas detonáció rázta meg. Mivel a hozzávetőleg ötvenezres város lakosságának nagy része aludt, viszonylag kevés szemtanúja volt a rendkívüli esetnek, a többség az államilag ellenőrzött médiából volt kénytelen tájékozódni az eseményről.
  • Vörös pokol Ázsiában

    A kommunista országok közül sajátos utat járt be az ázsiai Kambodzsa, ahol az 1970-es években egy minden addigitól eltérő szélsőbaloldali diktatúra bontakozott ki Szaloth Szár, mozgalmi nevén Pol Pot vezetésével. Az 1953-ban függetlenné váló területen polgárháború robbant ki, ami a francia megszállást követően újra szenvedéseket hozott az ország lakóira.
  • Bay Zoltán, az embermentő tudós

    Az Egyesült Államok 1931-ben indított programot az ellenséges repülők – és hajók – kimutatására szolgáló berendezés elkészítésére. A munkálatok mintegy kilenc éven keresztül zajlottak Fort Monmouth-ban, melyek eredményeképpen a Potomac folyó fölött elzúgó gépek mozgását tudták követni a mai radar elődjével. A további sikerek érdekében az Amerikai Egyesült Államok kormánya bevonta a fejlesztésekbe régi szövetségét, Nagy-Britanniát, akikkel 1940-ben kifejlesztették a 9 centiméter hullámhosszon dolgozó elektroncsövet, a magnetront, mely segítségével megalkották a radart.
  • A Challenger-katasztrófa

    A nyolcvanas évek közepére a két szuperhatalom évtizedeken át zajló űrversenye leszállóágba került. Az USA vezetése által kiemelten támogatott űrkutatás valósággal megroppantotta a szovjetek gazdaságát, nem tudtak versenyezni Houstonnal, így egyre kevésbé érdekelte őket a világűr. Az amerikaiak 1984-re a korábban már sikeresen végrehajtott földön kívüli küldetéseiket kissé átszabták: ekkor hirdették meg a Tanárok a világűrben programjukat.
  • '56 és a lengyel-magyar barátság

    1956 júniusában a lengyelországi Poznań városában a Sztálin Művek dolgozói utcára vonultak, hangot adva követeléseiknek, amiket a helyi pártszervezet, és a gyár vezetése sem hallgatott meg korábban. A legégetőbb problémának a kenyérhiány bizonyult, ugyanis a szovjet mintára államosított lengyel gazdaság nem bírta kapacitással a legalapvetőbb élelmiszerek előállítását sem, ami nem volt meglepő, hiszen a háborúban kettős megszállásban lévő ország pártvezetése minden erejével a nagyipari látványberuházásokat és a fegyverkezést támogatta.
  • Játsszunk nyugodtan!

    A kommunista terror ellen kirobbant 1956-os forradalom-és szabadságharc során példátlan összefogásból vizsgázott jelesre a magyar nép. Az egység a társadalmi struktúra minden szintjén megmutatkozott: az értelmiségi, a munkás, a diák vállt vállhoz vetve nézett szembe az ÁVH tagjaival és a szovjet tankokkal egyaránt.
  • Az utolsó hadifogoly

    1944 őszére egyértelművé vált, hogy Európa keleti felén a Vörös Hadsereg az úr. A szovjet csapatok kárpát-medencei harcairól és az azt követő kegyetlenkedésekről, erőszakról nagyszüleink sokat tudtak mesélni. Számos család legendáriumába került be sötét fejezetként a részeg hordák randalírozása, a tömeges nemi erőszak, a zabrált étel, az ellopott bútor, leszedett falióra a mindennapok részévé vált.