A bürokratokrácia bolygónk megmentésére hivatkozva korlátlan hatalomra tör. Fő fegyvere a félelemkeltés. Állandó rettegésben tart minket és azt akarja velünk elhitetni, hogy csak az ő szakértelme mentheti meg a világot a közelgő apokalipszistől.
Amikor 2008. november 4-én közel 69,5 millió szavazattal Barack Hussein Obamát választották meg az Amerikai Egyesült Államok 44. elnökének, a sajtó „történelmi választásról” írt, miközben Obama győzelmét „az amerikai álom megtestesüléseként” értékelték. Rohamosan növekvő népszerűségének az országhatár és az óceán sem szabhatott gátat.
Beszéd a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján.
Beszéd a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján.
Tizenhárom éve kormányoz a jobboldal kétharmaddal. A kultúrában vajon mekkora hányadot érdemel?
A rendszerváltoztatás óta a politikai jobboldalt és a baloldalt az antikommunista–kommunista törésvonal feletti szembenállás formálta, majd a globalista mintamásolás és a szuverenista mintateremtés definiálta újra.
A COVID19-világjárvány több mint két éven keresztül keserítette meg az életünket. A vírust először a kínai Vuhanban fedezték fel, ahol az illetékesek kíméletlen szigorral próbálták megakadályozni a terjedését.
Soros György ismét félti a nyílt társadalmakat. Nem először és vélhetően nem is utoljára.
A 21. század elejére mindenki számára jól érzékelhetővé vált, hogy az Egyesült Államok rendszerszintű kihívóra talált Kínában. Tehát a kérdés már nem az, hogy mikor talál kihívóra az Egyesült Államok, hanem az, hogy miként alakul majd a két óriás versengése.
John F. Kennedy neve mindenkinek mond valamit, annak is, aki soha nem foglalkozott amerikai történelemmel.
Az Amerikai Egyesült Államok a Brit Birodalom elleni felkeléssel jött létre. Forradalmi hagyományai gyarmattartója elleni lázadására vezethetők vissza. Ezeket a hagyományokat mostanra elengedte, hogy az imperialista Brit Birodalom örökösévé váljon.
A jobboldal sorrendben negyedik, kétharmados felhatalmazást eredményező választási győzelme után, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenharmadik évében, politikai értelemben Orbán-korszakról kell beszélnünk.
Miért beszéltünk kultúrharcról? Miért születnek nagyívű írások a kulturális forradalomról? Miért olvasunk hibrid háborúról, információs hadviselésről? Miért tartjuk fontosnak a „tudatipart”?
A pápa megmutatta, hogy az egyház nem egy rideg, az emberektől távoli világ, hanem olyan emberközeli, mint ő maga.