Talán pont ez az a kor
Az új kor szükségképpen egy új rendszer életbe lépésével kezdődik és idővel összegződik korszakká.
Az új kor szükségképpen egy új rendszer életbe lépésével kezdődik és idővel összegződik korszakká.
Laudáció Lánczi András: Politikai megváltás. Lehetséges-e racionális politika? című könyvének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban.
Az óceán túlpartjáról érkező groteszkebbnél groteszkebb hírek a múlt eltörlése törekvő kísérletekről, a MeToo-mozgalomról vagy a woke-ról, nekünk, akik át-és megélték „a földre szállt mennyországot”, azonnal összeszorul a gyomrunk.
Mai jurisztokráciánk az emberi jogok reaktiválásával kezdődött a világháború lezárásával az 1940-es évek végén.
Az Egyesült Államok meg van győződve arról, hogy Európa kettős játékot játszik: Brüsszel–Peking tengelyt épít az Egyesült Államok fölényének ellensúlyozására. Azt gyanítja, hogy Kína tüzeli a „stratégiai autonómia” gondolatát Európában, és lassan a bábmester szerepébe kerül az öreg kontinensen.
A 2022-es parlamenti választás történelmi győzelem volt a Fidesz–KDNP számára és értelemszerűen történelmi vereség a baloldalnak. A végeredmény pártpolitikai hatásai több mint egy évvel a választás után is érezhetőek.
Nixon volt a huszadik század egyik legfontosabb, legmeghatározóbb amerikai elnöke. Befejezte a vietnámi háborút, hozzá fűződik az enyhülési politika és a fegyverkorlátozások korszakának beindítása a Szovjetunióval,és szövetség Kínával. Az 1972-es kínai–amerikai közeledés hozta el az 1945 utáni világrend legfontosabb geopolitikai változását.
Napjainkban a világ újraosztásának lehetünk tanúi. A kis és közepes országok felelős állampolgáraiban jogosan merül fel a kérdés: mi hasznuk származik ebből, milyen érdekeik fűződnek hozzá, mi különbözteti meg az újat a régitől, miért jobb vagy rosszabb az amerikai, kínai, az orosz vagy az indiai hatás?
Húsz évvel ezelőtt, 2003. március 20-án az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül megelőző, úgynevezett preventív háborút indítottak Irak ellen. Irakot az amerikaiak civilizátori dühe kiszolgáltatta a vallási és törzsi ellentéteknek, amelyek megszülték a dzsihadisták új nemzedékeit. Megnövelték Irán befolyását és tekintélyét.
Ha Balatonfüred, akkor Tagore sétány. De kiről is van elnevezve a Balaton főutcája, hogy került egy indiai költő a Balatonhoz és miért is volt fontos 1926-os magyarországi látogatása?
Ahogy elnézem a világ folyamatait, ma már tényleg kevés az ébredés. Rendes feltámadásra van szükségünk. Viszont a feltámadást pokoljárás előzi meg.
Veszprémy László Bernát eddigi könyveiben is olyan húsbavágó témákat dolgozott fel, amelyek történeti horderejük mellett döntő jelentőséggel bírnak napjaink emlékezetpolitikai vitáiban is. Ezt a sort folytatja legújabb Tanácstalanság című kötetével is.
A szorosan vett pártpolitikai sikerek és a szélesen értelmezett kultúrpolitikai eredmények egymást feltételezik.
A softpolitika szükségességéről szóló vita a Látószög blogon folytatódik.
Fekete Rajmund köszöntője „Az igazság hírnöke” című előadáson a Terror Háza Múzeumban.