Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • John Locke és az új intolerancia

    John Locke-ot, a híres 17. századi filozófust gyakran nevezik a modern liberalizmus atyjának. Nemrég előkerült eddig ismeretlen művében, a Miért is tűrjük a pápistákat, akárcsak mindenki mást” (1667 ̶ 1668) még liberálisabbnak és toleránsabbnak mutatkozik, mint hihettük. A szöveg évszázadok óta hevert észrevétlen a levéltárban, mígnem Locke kutatója, J.C. Walmsley ráakadt. Mint kiderült, a korábbi közfelfogással ellentétben, miszerint Locke sosem érvelt volna amellett, hogy a katolikusokat is tolerálni kell, ebből a mindezidáig ismeretlen dokumentumból kiderül, hogy éppenséggel nagyon is fogadókész volt erre a gondolatra, sőt, megfontolás tárgyává tette a mellette szóló érveket.

  • Lengyelország lerohanásának mai tanulsága

    A második világháború az elmúlt évtizedekben afféle képzeletbeli szentéllyé lényegült át, amelyben a minden rendű és rangú helyezkedők alaposan kipanaszkodhatják magukat a régi rossz időkről és felmutathatják erkölcsi erényeiket.
  • Beletörődés

    A német hivatalos politika nem száll szembe a muszlim antiszemitizmussal. Helyette azt tanácsolja, hogy a zsidók nyilvános helyen ne viseljenek kipát.
  • Magyarország, az EU rossz nebulója

    Magyarország félelmet kelt Brüsszelben, mert nem hajlandó fejet hajtani a birodalmi technokrácia előtt. A szociológus szerző a Spiked brit internetes magazin oldalán június 29-én megjelent írását közöljük magyar fordításban.
  • A kulturális pesszimizmus száz éve A Nyugat alkonyának centenáriumán

    Oswald Spengler műve, A Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) száz évvel ezelőtt, 1918 nyarán jelent meg és azonnal irodalmi szenzáció lett. Az egész Európát elárasztó kiábrándultság hangja volt, ezenkívül azt a mélységes meggyőződést jelenítette meg, hogy az Európát éltető több száz éves eszmények nem vészelhetik át sértetlenül az első világháborút. Ma, a könyv megjelenésének századik évfordulóján fontos megjegyeznünk, hogy minden változás dacára, amely a világban 1918 és 2018 között végbement, az erőteljes kulturális pesszimizmus, amelynek Spengler adott hangot, ott kísért a nyugati társadalmakban.
  • Az én ötvenhatom

    Kilenc éves voltam, amikor 1956 októberében kitörtek a harcok Budapesten. Annak idején a magam naiv módján meg voltam győződve róla, hogy a világon nincs még egy olyan nagy jelentőségű esemény, mint a magyarok felkelése a Rákosi-rendszer és szovjet gazdái ellen. Tévedtem, de annyi biztos, hogy a magyarországi történések fontos szerepet játszottak a sztálinizmus bomlásában.
  • Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

    Ez Európai Unióban újra és újra előkerülnek olyan javaslatok, amelyek azt taglalják, hogyan lehetne csökkenteni azt a politikai és kulturális távolságot, amely elválasztja Európa népeitől. Az Európai Parlament a múlt héten vitatta meg Damian Drăghici román képviselő Iskolai EU-oktatás című jelentését. A szerző felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolákban terjesszék az Unió eszméjét, továbbá hangsúlyozzák „az európai megközelítés fontosságát és horderejét a történelemtanításban”. Drăghici szerint az emberek azért nem szeretik az Európai uniót, mert nincsenek tisztában értékes szerepével. Úgy fogalmaz, hogy „konkrét hozzáadott értékének” nem ismerete folytán is keletkezhetett „a demokratikus deficit érzete”, s emiatt alakulhatott ki „széleskörű euroszkepticizmus a tagállamokban és a tagjelölt államokban”.