Nixon volt a huszadik század egyik legfontosabb, legmeghatározóbb amerikai elnöke. Befejezte a vietnámi háborút, hozzá fűződik az enyhülési politika és a fegyverkorlátozások korszakának beindítása a Szovjetunióval,és szövetség Kínával. Az 1972-es kínai–amerikai közeledés hozta el az 1945 utáni világrend legfontosabb geopolitikai változását.
Napjainkban a világ újraosztásának lehetünk tanúi. A kis és közepes országok felelős állampolgáraiban jogosan merül fel a kérdés: mi hasznuk származik ebből, milyen érdekeik fűződnek hozzá, mi különbözteti meg az újat a régitől, miért jobb vagy rosszabb az amerikai, kínai, az orosz vagy az indiai hatás?
Húsz évvel ezelőtt, 2003. március 20-án az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül megelőző, úgynevezett preventív háborút indítottak Irak ellen. Irakot az amerikaiak civilizátori dühe kiszolgáltatta a vallási és törzsi ellentéteknek, amelyek megszülték a dzsihadisták új nemzedékeit. Megnövelték Irán befolyását és tekintélyét.
Ha Balatonfüred, akkor Tagore sétány. De kiről is van elnevezve a Balaton főutcája, hogy került egy indiai költő a Balatonhoz és miért is volt fontos 1926-os magyarországi látogatása?
Ahogy elnézem a világ folyamatait, ma már tényleg kevés az ébredés. Rendes feltámadásra van szükségünk. Viszont a feltámadást pokoljárás előzi meg.
Veszprémy László Bernát eddigi könyveiben is olyan húsbavágó témákat dolgozott fel, amelyek történeti horderejük mellett döntő jelentőséggel bírnak napjaink emlékezetpolitikai vitáiban is. Ezt a sort folytatja legújabb Tanácstalanság című kötetével is.
A szorosan vett pártpolitikai sikerek és a szélesen értelmezett kultúrpolitikai eredmények egymást feltételezik.
A softpolitika szükségességéről szóló vita a Látószög blogon folytatódik.
Fekete Rajmund köszöntője „Az igazság hírnöke” című előadáson a Terror Háza Múzeumban.
Legalább húsz éve tartó, hosszú menetelés összegződött a jobboldal 2022-es győzelmében, melynek recepjét öt pontban foglalhatjuk össze.
Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de Csák János szerint vigyázó szemünket már csak azért is érdemes Amerikára vetnünk, mert „az Európa jövőjéről szóló film” is épp ott játszódik.
2023. március 7-én a tévedhetetlen orákulum, a The New York Times és nyomában a teljes nyugati fősodrú média egy új elmélettel állt a nagybecsű publikum elé, ami szerint az Északi Áramlatok elleni 2022. szeptember 27-én végrehajtott terrortámadást ukránbarát, valószínűleg oroszellenes magánszemélyek (!) hajtották végre. Ez a dezinformációs kampány egyáltalán nem bűzlik.
A történelemből kiolvasható, hogy a politika, mely a közösség ügyeiben eljárva az isteni törvényeket ignorálja vagy egyenesen szembeszáll velük, hosszú távon nem szolgálhatja egy közösség valódi érdekeit.
A recept mindenhol hasonló, a módszerek és a célok azonosak – így Indiában is.
Az emlékezés szövetség a múlt, jelen és jövő között, kötelesség, amellyel az áldozatoknak, önmagunknak és az utánunk jövőknek tartozunk - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapján.