Látószög blog

Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • Légy bátor, polgár!

    „A telefonálás nehezebb volt a kormányzásnál. Eleinte csak reggel 6-kor lehetett telefonálni, ha az ember felment Erfurt fölé, a Steigerwald magasságába. Csak éppen ekkor Bonnban még senki nem vette fel a telefont.”
  • Őszöd újratöltve

    „Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. Egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” Az őszödi beszédből idéztem. Egyértelmű, hogy a fentiek is hazugságnak bizonyultak.
  • Európai értékek és válságok – A liberalizmus új korszaka: a paranoia

    Ami a pozícióban levő elit szerint a populisták lázadása, az a valóságban kultúrharc a javából. A frontvonal egyik oldalán a nép, a tömegek, a nemzetek állnak, velük szemben pedig a globalizált, multikulturális, multietnikai projektben érdekelt elitek ássák be magukat lövészárkaikba. Ez utóbbiak fő jellemzője az a görcsös igyekezet, amivel hitet tesznek az új, a modern, értsd: haladó eszmék mellett, lefitymálva mindent, ami a többségnek fontos és értékes. Ez a küzdelem tehát a nemzeti értékek, a hagyományok és szokások, illetve az ezeket elvető, és az újat még csak homályosan láttatók között folyik. Életminőségünk, vagyis kulturális azonosságunk, identitásunk megőrzése, végső soron tehát a megmaradásunk forog kockán ebben a harcban.
  • Amit a szenvedéslicitről tudni érdemes

    Miközben a különböző kisebbségi identitású áldozati csoportok a felszínen folyamatosan rivalizálnak egymással, valójában együtt harcolnak közös értékeink, hagyományos intézményeink, a számunkra mintát adó tekintélyek, szerepek aláásásáért.
  • Egy akaraton

    Meggyőződésem, hogy soha sem volt még ilyen kemény és vastag fal múlt és jelen között, mint napjainkban. Az idő egyszerre lett sűrű és híg: már az öt évvel ezelőtti események is olyanok, mintha egy teljes évszázad telt volna el azóta, miközben gyakran arra sem emlékszünk, hogy tegnap vagy tegnapelőtt mi történt velünk. Ezért, hogy a fiatal nemzedékek számára 1956 magyar forradalma és szabadságharca olyan messzeségben van, mint 1848. Csak halkan mondom: 1848 és 1956 nélkül kihunyt volna belőlünk magyarokból az a képesség, hogy szabad közösségként építhessünk magunknak jövőt.
  • Ausztria? Az mi? És mivégre?

    Az osztrákok szemmel láthatólag nem tudnak mit kezdeni Habsburg örökségükkel. Márpedig anélkül kik és mik ők? Az a maradék, melynek egyetlen vágya az volt, hogy csatlakozhasson Németországhoz, amit megelégedésükre és megkönnyebbülésükre az 1938-as Anschluss-szal el is értek? A második világháború után újra önállóvá kellett válniuk, amit az osztrák államszerződés óta megtapasztalt egyre nagyobb jólétben egészen kellemesnek találnak.
  • Az elárvult hagyaték

    Merkel 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, értsd: centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt.
  • Mit tanít a holokausztról Kertész?

    Kertész Imre néhány nappal ezelőtti eltávozása különösen aktuálissá teszi, hogy a mostani emléknapon az ő gondolatait idézzük fel, tudva, hogy 71 évvel ezelőtt Buchenwaldban érte meg a tábor felszámolását, túlélte tehát, annak ellenére, hogy a tábor halottként könyvelte el és elhunytként szerepeltette a nyilvántartásában.
  • Búcsú Kertész Imrétől

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc döntő jelentőségűvé vált Kertész számára. Meglátta benne nemzetének azt az arcát, amit mindig is látni akart. Végre megélhette a mi-tudat oly sokáig nélkülözött, felszabadító élményét.
  • Nyelv és szabadság

    A brüsszeli merényletsorozat egész kontinensünk ellen irányult. A támadásokat a belga hatóságok nem tudták megakadályozni, annak ellenére, hogy hónapokkal ezelőtt rendkívüli állapotot hirdettek. De ami még ennél is aggasztóbb: a belga főváros arab negyedének lakói majd fél éven keresztül rejtegették és bújtatták azt a körözött terroristát, aki a párizsi terrortámadások egyik fő gyanúsítottja.
  • Haza, szeretet

    1944 tavaszán léptek Magyarország területére a Harmadik Birodalomnak nevezett náci Németország megszálló erői. Akkor már majdnem fél évtizede folyt az az öldöklés Európában, amit a történetírás II. világháborúnak nevez, és amely alig negyed évszázaddal az első, a nagy háború öldöklése után borította újra vérbe kontinensünket.