Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Szerző írásai

  • Középpontban a szex

    Nagyon fontos lenne, ha újra normálisan tudnánk beszélni a szexről, ami végül is a fennmaradásunkat érintő legfontosabb kérdés. A metoo, a szivárványcsaládok, a reprodukció megnehezülése, a spermaszám csökkenése az emberi faj fennmaradását veszélyezteti. És akkor még nem beszéltem a biológiai nem elleni dühödt támadásokról, a transzok (?) jogainak előtérbe helyezéséről, a nemváltoztatások népszerűsítéséről, a velünk született nemiség megkérdőjelezéséről. Ha nincs férfi és nő, mint ahogy a fejlettek állítják, akkor minek a nemváltoztatás? Akkor miért vannak transzok? Válaszok helyett kirekesztés, megbélyegzés, ellehetetlenítés. Tisztára, mint a legsötétebb kommunista időkben.

  • Európa 2021

    2004-ben lelkesen, tele reménnyel, és de azért szorongva váltunk az Európai Unió tagjaivá. Ma, 2021-ben, majdnem két évtized tapasztalatával a hátunk mögött, ha mérleget még nem is vonhatunk, eddigi tapasztalataink alapján azért egyfajta számvetést készíthetünk.

  • Nők a huszonegyedik században – Egy győzelem margójára

    A XX. században a nők minden törekvésüket elérték, minden célkitűzésüket megvalósították. Ma átlagban hét évvel tovább élnek, mint a férfiak. Tanulnak, tanítanak, dolgoznak, dolgoztatnak, vezetnek, irányítanak. Orvosok, ápolok, mérnökök, technikusok, politikusok, katonák, szakértők, nyomozók. Mégis a legjobb úton vannak afelé, hogy a XXI. századot elveszítsék.

  • Önlobotómia

    Amikor a nyolcvanas években, akkor még szamizdatban, először olvastam Orwell 1984-című, nálunk tiltott könyvét, arra a szovjet típusú kommunista rendszerre ismertem rá benne, amiben éltem. Nemrég azonban, újra kézbe véve, már csak a mai nyugati haladók által szorgalmazott szép új világra asszociáltam.

  • A hattyú halála, avagy a naiv Szelényi és a dörzsölt Berend T.

    Mi szegény, alulfejlett magyarok még azt sem vesszük észre, hogy 2010 óta diktatúrában élünk. Persze közöttünk is akadnak olyanok, akik elhiszik, hogy amiben 1990 előtt éltünk, az egy felvilágosult reformrendszer volt, 2010 óta azonban diktatúrában, sőt maffiaállamban szenvedünk. Ez utóbbiak közé tartozik öreg barátom, Szelényi Iván is.

  • Kis János lejtmenetben

    „Ez a tragédia Orbán Viktor lelkén szárad” cím alatt jelentetett meg egy terjedelmes interjút a Magyar Narancs Kis Jánossal. A cím önmagáért beszél. Ez az az elemzői szint, amire Kis élete delelőjén túl jutva elérkezett.

  • Ugyan még mire vár Kuncze?

    Kuncze Gábor legújabb könyvében megértette velem, mi volt az az öncsaló mechanizmus, ami elfogadtatta az SZDSZ-szel és személy szerint Kuncze Gáborral azt a jóvátehetetlen árulást, hogy a rendszerváltoztató erőknek hátat fordítva, őket megtagadva, az utódpárthoz kötötték szekerüket és végérvenyesen belesimultak a posztkomcsi táborba.

  • A rasszizmus nem is olyan diszkrét bája

    Szánalmas és intellektuálisan nagyon alacsonyra pozícionálja magát az, aki bőrszín, faj vagy más kollektív szempontok alapján gondolkozik bűnről és bűntelenségről, felelősségről és erkölcsről, és ezen az alapon értékel történelmi korszakokat.

  • Beszéljünk a sportról

    Orbán Viktor immár évtizedes sportpolitikájával egy olyan sztorit akar elmondani, egy olyan történettel akarja felülírni a Magyarországról szóló ellenséges, rossz hírünket terjesztő rágalmakat, ami szerint a magyarok tehetségesek, sikerorientáltak, éleseszűek, rátermettek, a jég hátán is megélnek, ha kell, és ez magyarázza azt, hogy a világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk.

  • A buborékon belül

    Amit Magyar Bálint papírra vet, az merő gyűlölet, érdektelen okoskodás, egy volt vezető politikushoz méltatlan amatőrizmus, valamint a politikai kontextus ismeretének teljes hiánya.

  • A nő, aki nem volt cenzor. Sőt: az is lehet, hogy ott sem volt

    Ilyen gyáva, semmitmondó, semmire rá nem kérdező, a nyilatkozó szavait készpénznek vevő, összekacsintgatós valamit is ritkán olvas az ember. Persze korlenyomatnak pont megfelel. Mindent elmond a szervilis, posztkommunista újságírásról, ami ezerrel támad mindent, ami nem ők, de a sajátjaikhoz még csak kérdéseik sincsenek.

  • A mi kutyánk kölyke: ifj. Rajk László

    A magát Haraszti Miklós nyelvi leleményével „demokratikus ellenzékként” meghatározó csoportra jellemző kiválasztottság-tudat, elitizmus, kéz a kézben járt azzal a kivételezett helyzetükkel, amit a Kádár-rendszer biztosított a számukra. Kiváltságaiknak nem volt se szeri, se száma.