Nemzeti blokk
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét csak belülről lehet megérteni. A NER célja a nemzeti integráció konszenzusának kialakítása.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét csak belülről lehet megérteni. A NER célja a nemzeti integráció konszenzusának kialakítása.
Szembe kell szállnunk azzal az identitásellenes szellemi terrorizmussal, amely destabilizálni akarja a nyugati világban fennálló demokratikus uralmi rendet.
Magyarország térsége 1990-re újra szabad és független nemzetállamokba rendeződött, azonban hamar jöttek a csalódások: a nyugati fejlettek szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal azért, hogy kivásárolhassák a piacainkat és a médiánkat.
Senki sem lepődhetett meg, amikor az Európai Unió erősen átpolitizált Bírósága úgy döntött: Magyarország és Lengyelország „nem a mi kutyánk kölyke”.
Látott Habermas-köteteket perui gránátvetők tüze alatt és nevetett. A ’68-asok bécsi vezéralakja volt, utóbb mégis jobboldali lett. Bejáratos volt Fidel Castróhoz, majd katonákat készített föl a kommunista gerillák ellen. Elítélték ellenforradalmi szervezkedésért és ült dezertálásért is – szabadulása után pedig kommunistából Carl Schmitt-tanítvány lett.
A tény, miszerint a római jog a modern európai jogi kultúra alapja, egyenesen Iustitia, az igazságszolgáltatás istennőjének kezéből adott mérleget, szemkötőt és kardot a bíróságok, így az Európai Unió Bírósága számára is. A kérdés, méltón használja-e fel azokat. Az igazság napjaink egyik legvitatottabb fogalmai közé tartozik, ami a leginkább relevánssá teszi e probléma felvetését.
Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárójának nyitóbeszéde.
Reaktivált veterán áll a baloldali kultúrpolitika élén. Pályafutása a későkádári technokráciától a balliberális kabineteken át a Soros-hálózatig ível.
Ha az ember végigtekint Kanadán és politikai vezetőin, valamint kulturális elitjének magatartásán, nehéz szabadulnia a következtetésről, hogy tragikusan utat vesztett társadalommal van dolga.
Az 1980-as évek végére a magyar gazdaság és pénzügy csődközeli helyzetbe jutott. A csődöt a szocialista tervutasításos irányítási módszer mellett több más okkal magyarázták, de csak ritkán esett szó a megyei párt-, tanácsi- és téesz-vezetők sorozatos bűncselekményeiről, melynek során népgazdaságilag is mérhető összegek tűntek el.
Miként nagy filozófusok is meghalnak olykor írott életmű nélkül, mégis tudjuk, hogy azok voltak, Bálint lelke se a megépült házaival lesz bekötve az élők kötelékébe.
Nem is olyan könnyű kiigazodni az ukrajnai válságot tápláló bonyolult és ellentmondásos erők szövevényében. Miközben a nyugati kormányok riasztó közlemények sorozatában figyelmeztetnek az állítólag küszöbön álló orosz invázióra, a kijevi kormány azon igyekszik, hogy hűtse a kedélyeket.
A sorozatgyilkos utasításra, illetve pénzért, esetleg puszta élvezetből oltja ki mások életét. A sorozatáruló nem öl meg, nem végez ki senkit, de üzembiztosan mindenkit elárul, aki az útjába kerül. Mindenkinek a hátába döfi a kést, ahogy Karácsony Gergely.
Amióta a két egykor egymással versengő, de egymást kölcsönösen kordában is tartó rendszer helyett az USA egyeduralkodói szerepbe került, módszerei és céljai egyre jobban hajaznak egykori ellenfelére, amit mi a „gonosz birodalmának” tartottunk és „a bátrak és a szabadok” Amerikája után vágyakoztunk.
A Cambridge-i Egyetem kutatói egy tanulmányukban arról számoltak be, hogy a világjárvány alatt „összeomlott” a populista pártok és politikusok támogatottsága. A pandémia alatt – olvasható a tanulmányban – az emberek világszerte úgy döntöttek, hogy a populisták helyett a szakemberekben és a technokratákban bíznak meg.