Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Blog bejegyzések listája

  • Az elmaradt apokalipszis

    A hidegháborúnak nevezett, közel 50 évig húzódó amerikai–szovjet szembenállás története, főbb eseményei és szereplői mára javarészt ismertté váltak, akadnak ugyanakkor sokkal kevesebb hangsúlyt kapott, de ennek ellenére nagy jelentőséggel bíró területek is. Az egyik ilyen a szövetségesek és szövetségi rendszerek (a NATO és a Varsói Szerződés) katonapolitikája és hadereje. A most ismertetésre kerülő kötet Magyarország harmadik világháborús terveinek és felkészülésének kulisszái mögé enged bepillantást. A korabeli dokumentumokból megtudhatjuk például, hogy miként reagált volna a vezetés egy tömeges atomcsapásra, és mit kerestek volna magyar katonák Genova környékén.

  • Az elárvult hagyaték

    Schmidt Mária további cikkei történész
    Merkel 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, értsd: centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt.

  • Apám forradalma

    Szabó Ákos további cikkei történész
    1956 októberében az elnyomó kommunista rendszer ellen kirobbant forradalomnak a családomból édesapám vált aktív részesévé. Fővárosi középiskolásként élte át az eseményeket, nem tudatosan, hanem sors furcsa játéka kapcsán sodródott bele 1956 legvéresebb napjának történéseibe.

  • A Szovjetunió bizarr buszmegállói

    Szemben a nyugati világ szabványosított, egyszerű darabjaival, a Szovjetunióban éppen a buszmegálló-tervezés vált a művészi kísérletezés terepévé.

  • Először, szabadon

    A modern Magyarország egyik legjelentősebb választását 1990-ben tartották: legfőbb különlegességét az adta, hogy ezt megelőzően évtizedekig választani nem, csak szavazni lehetett. S a választás lehetősége és a változást nem hozó, gépszerű szavazás között hatalmas a különbség.

  • Visszaszerezni Európát az Európai Uniótól

    Frank Füredi további cikkei szociológus, publicista
    Ez Európai Unióban újra és újra előkerülnek olyan javaslatok, amelyek azt taglalják, hogyan lehetne csökkenteni azt a politikai és kulturális távolságot, amely elválasztja Európa népeitől. Az Európai Parlament a múlt héten vitatta meg Damian Drăghici román képviselő Iskolai EU-oktatás című jelentését. A szerző felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolákban terjesszék az Unió eszméjét, továbbá hangsúlyozzák „az európai megközelítés fontosságát és horderejét a történelemtanításban”. Drăghici szerint az emberek azért nem szeretik az Európai uniót, mert nincsenek tisztában értékes szerepével. Úgy fogalmaz, hogy „konkrét hozzáadott értékének” nem ismerete folytán is keletkezhetett „a demokratikus deficit érzete”, s emiatt alakulhatott ki „széleskörű euroszkepticizmus a tagállamokban és a tagjelölt államokban”.

  • Csernobil 30 – egy rendszer alkonya

    Szabó Ákos további cikkei történész
    1986. április 26-án, szombat hajnalban a Szovjetunióban lévő Pripjaty városát hatalmas detonáció rázta meg. Mivel a hozzávetőleg ötvenezres város lakosságának nagy része aludt, viszonylag kevés szemtanúja volt a rendkívüli esetnek, a többség az államilag ellenőrzött médiából volt kénytelen tájékozódni az eseményről.

  • Salkaházi Sárára emlékezünk

    Tallai Gábor további cikkei író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója
    Az áldozatokra emlékezünk és a legsötétebb órában is megnyilvánuló jóra, nem a gonoszra. „Úgy gondolom, hogy a gonosz soha nem radikális, legfeljebb szélsőséges; nincs sem mélyebb értelme, sem ördögi aspektusa. Pontosan azért boríthatja el és mérgezheti meg az egész világot, mert gomba módjára szaporodik. Elgondolhatatlan, a gondolat ugyanis megpróbál a mélybe hatolni, eljutni a gyökerekig, de amint a gonoszt veszi vizsgálódása körébe, tehetetlenné válik, mert semmit nem talál. Csak a jónak van mélyebb értelme, csak a jó lehet radikális.” Hannah Arendt szavai ezek.

  • Mit tanít a holokausztról Kertész?

    Schmidt Mária további cikkei történész
    Kertész Imre néhány nappal ezelőtti eltávozása különösen aktuálissá teszi, hogy a mostani emléknapon az ő gondolatait idézzük fel, tudva, hogy 71 évvel ezelőtt Buchenwaldban érte meg a tábor felszámolását, túlélte tehát, annak ellenére, hogy a tábor halottként könyvelte el és elhunytként szerepeltette a nyilvántartásában.

  • 1956 cigány hősei

    Gimnazista diákvezér, parancsnok kismama, vándorköszörűsök, művészek, segédmunkások. Az 1956-os forradalom és szabadságharcból a magyar cigányság is kivette a részét. Az április 8-i Nemzetközi Romanap alkalmából kisfilmek készültek 1956 cigány hőseinek bátor kiállásáról.

  • Visznek benneteket, ott fogtok meghalni – A roma holokausztról

    A Ha szaladok, agyonlőnek ha megállok agyonvernek. Az európai roma holokauszt című kiadvány mérföldkőnek bizonyulhat. Széles közönséghez szól, hiteles forrásokon keresztül mutatja be a porajmos történetét, gazdag és látványos illusztrációi révén pedig tudományos ismeretterjesztésre is alkalmas.

  • Búcsú Kertész Imrétől

    Schmidt Mária további cikkei történész
    Az 1956-os forradalom és szabadságharc döntő jelentőségűvé vált Kertész számára. Meglátta benne nemzetének azt az arcát, amit mindig is látni akart. Végre megélhette a mi-tudat oly sokáig nélkülözött, felszabadító élményét.

  • Énekeljetek munkásőrök!

    A Munkásőrség, a kommunista rendszer egyik látványos szimbóluma szinte keretbe foglalja a Kádár-rendszert. Az 1956-os forradalmat követően, 1957-ben hozták létre, hogy a négyigenes népszavazással szűnjön meg végül 1989-ben. A puhuló diktatúra pártmilíciája ekkorra már köznevetség tárgyává vált. Tímár Péter egy évvel később bemutatott Csapd le csacsija bénázó, esetlen de szolgálatkész és veszélytelen operetthadseregként mutatta be őket, akik a pincében gyakorlatozva várják a visszarendeződést.

  • Vörös pokol Ázsiában

    Szabó Ákos további cikkei történész
    A kommunista országok közül sajátos utat járt be az ázsiai Kambodzsa, ahol az 1970-es években egy minden addigitól eltérő szélsőbaloldali diktatúra bontakozott ki Szaloth Szár, mozgalmi nevén Pol Pot vezetésével. Az 1953-ban függetlenné váló területen polgárháború robbant ki, ami a francia megszállást követően újra szenvedéseket hozott az ország lakóira.