Immáron egy éve, hogy a lengyel filmes új hullám doyenje, a leghíresebb lengyel rendező itt hagyta a földi létet, a film lepergett, a gép nem forog tovább. Andrzej Wajda mozgalmas kilencven évvel a háta mögött egy esztendeje, 2016. október 9-én megtért a Teremtőhöz.
A négy még élő egykori ügyész és a hadbíró összesen 25 forradalmár kivégzéséért felelősek. Egy évtized múlva talán már nem lesznek köztünk, és minden bizonnyal akkor következik a végső elszámolás azért, amit egy emberöltővel ezelőtt tettek.
Szabó Magda szavaitól könnyülünk. Kötelességünk emlékezni rá közelgő születésnapja alkalmából. Október 5-én lenne százéves a végtelen humanista, akinek „annyi titka maradt még”.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Kérdezték a Brian életében a Nemzeti Front vezetőitől a rómaiak elleni felkelésre készülő zsidók. És jött a felsorolás… Kezdjük mi is ugyanezzel a kérdéssel! Mit adott nekünk Mária Terézia?
A gyulai megtorlások katonai ügyészéből előbb Békés megyei állambiztonsági alvezető, majd rendőrfőkapitány-helyettes lett. Ő talán megbánta, amit tett.
Az 1956-ot követő megtorlás budapesti vezető ügyészéből a Kádár-rendszer végére úszószövetségi alelnök és MÉH-vezérigazgató lett. Tizenhét vádlottra indítványozott halált, ebből kilencet végre is hajtottak.
A kommunista diktatúra bukását nem követte igazságtétel. Mondhatnánk azt is, a kommunizmusnak nem volt nürnbergi pere, így a demokrácia és a szabad piacgazdaság hirtelen barátaivá avanzsált kommunistáknak semmilyen felelősségre vonástól nem kellett tartaniuk. Nagy árat fizet(t)ünk ezért! Pedig nem mondhatjuk, hogy nem próbáltuk meg. A Zétényi - Takács-féle törvényre – még ha a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság el is kaszálta – ma is büszkék lehetünk.
Ezt az írást 1991 őszén publikáltam először a Magyar Narancsban, 2003-ban pedig megjelent az Egyazon mércével – A visszaperelt történelem kötetemben Az Eichmann-per tanulságai címmel. Most, hogy érthető okokból, és újra beszédtéma a kommunisták gyilkosságainak megítélése, annyit mondhatok csak: „itt állok, másként nem tehetek”.
Sűrű munkahelyváltások után a jogvégzett karhatalmista a budapesti felkelőcsoportok elleni megtorlásban vett részt. Ügyészként Tutsch József traktorgyári munkásra kért és kapott halálos ítéletet.
Rákosi-érában kezdődő pályafutása Kádár alatt ért csúcsára, amikor a megtorlások hadbírájából az igazságszolgáltatás második embere lett. Öt halálos ítéletet hirdetett ki, neve hat kivégzéssel hozható összefüggésbe.
A Győr-Sopron megyei megtorlás ügyésze 25 évesen már akasztatott, de egy év múlva félreállították. Később Gelka-vezérként, majd szolárium-tulajdonosként tűnt fel. Hét hős kivégzése terheli lelkiismeretét.
A modern európai eszmeáramlatok legjobb amerikai ismerőjének, Mark Lillának augusztus idusán jelent meg legújabb könyve, a The Once and Future Liberal: After Identity Politics. A Columbia Egyetem eszmetörténész professzora, az Egyesült Államok legkedveltebb politikai gondolkodója ezúttal az amerikai liberális demokratákat ostorozza a különféle társadalmi kisebbségekre fókuszáló, eltúlzott és szerinte elhibázott identitáspolitikájuk miatt.
Hajnalpercenés falun, napfelkelte a városban. Létezik-e még a főváros-vidék ellentét, vagy már csak a fejekben élő hagyomány? Miért van romantikája a falusi életnek? Mi a vidék?
Öten még élnek azok közül, akik részt vettek az 1956-os forradalom vérbefojtása utáni megtorlásban. Egy hadbíró és négy ügyész várja a végső elszámolást 25 hős halálba küldéséért. Hétrészes írásunk bevezető, első része.