Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Blog bejegyzések listája

  • A nagy szökés

    Szabó Ákos további cikkei történész
    Az 1950-es évek csukaszürke Csehszlovákiájában egy testvérpár úgy döntött, hogy elvág minden szálat, ami szülőhazájához köti és a szabadság reményében Nyugatra távozik. Tervük a mai kor fiataljai számára értelmezhetetlen: miért kell szökni? Mi az, hogy Nyugat? Az ember fogja magát, elteszi a személyi igazolványát, a bankkártyáját és helyet foglal egy vonat kupéjában, majd három órával később a Mariahilfer strassén sétálgatva nézegeti a kirakatokat. Nos, egy normális, szabad világban ez így is van rendjén, csakhogy az 1945 utáni Közép-Európa – benne Csehszlovákiával – minden volt, csak normális hely nem.

  • 1956 – az első Eurovíziós Dalfesztivál

    1956 igen jelentős dátum a zenei életben, ekkor rendezték meg az első Eurovíziós Dalfesztivált a svájci Luganóban, a Teatro Kursaalban. Bár kamerák voltak a helyszínen, a versenyről mégsem maradt fent videófelvétel, csupán a győztes dal előadása, amelynek címe Refrain, előadója pedig Lys Assia volt. A dalversenyt főleg rádión lehetett figyelemmel kísérni.

  • 1956 – a Nyugat zenéi

    Az 1956-os év a zene területén is forradalminak mondható. Számtalan olyan sláger született Nyugaton, amelyet a mai napig nem tudunk, és nem is akarunk elfelejteni. A zenei összefoglalóban a korszak legfontosabb előadóinak slágereiről, és azok történetéről olvashatnak.

  • ...mindez október 14-én történt

    A világban mindig történik valami. Az elmúlt nyolc évszázad október 30-án történt eseményeiből válogattunk.

  • Légy bátor, polgár!

    Schmidt Mária további cikkei történész
    „A telefonálás nehezebb volt a kormányzásnál. Eleinte csak reggel 6-kor lehetett telefonálni, ha az ember felment Erfurt fölé, a Steigerwald magasságába. Csak éppen ekkor Bonnban még senki nem vette fel a telefont.”

  • Made in 1956 – A Kisvakond története

    1956 szabadságharcosai nem készültek hősnek, egyszerűen eljött az a pillanat, amikor azzá váltak és megmutatták a világnak, hogy a magyarok ismét képesek harcolni a szabadságukért. Ugyanolyan emberek voltak, mint mi, 1956 pedig ugyanolyan év, mint a többi. Az emberek ugyanúgy élték az életüket mint máskor, munka után pihentek vagy szórakoztak: olvastak, moziba, operába vagy koncertre jártak, egyesek már tv-t is néztek, követték a divatot, figyelték a hírességek életét. A több részből álló összeállításban arról olvashatnak, hogy 1956-ban milyen magyar és külföldi könyvek, filmek, zenék, hírességek és egyéb témák érdekelték az embereket.

  • Búcsú Csoóri Sándortól

    Balog Zoltán további cikkei miniszterelnöki biztos, korábbi miniszter
    Olyan tájékozódási pont Csoóri Sándor sokaknak, mint a templomtornyok, melyek dacolnak az idővel, hóval, faggyal, viharokkal – s közben harangok zúgnak bennük. Az kevés, ha azt mondjuk: őt kihagyva nem lehet hitelesen megírni az elmúlt 60-70 év magyar történelmét. Inkább mondjuk azt: benne – az ő életében, az ő életművében van benne mindaz, amiben – az elmúlt inkább 100, mint 70 évben – a Kárpát-medence magyarjai reménykedtek; amitől szenvedtek, amiért harcoltak, amit feladtak, s amit megszereztek és létrehoztak. Ő mindezt, a mi életünket akarta, tudta szívébe zárni s szóba hozni, papírra vetni.

  • A lengyel Mindszenty csodálatos élete

    Szabó Ákos további cikkei történész
    A történelem viharaiban többször megalázott, múltjától, kultúrájától, hagyományaitól számos alkalommal megfosztott lengyelség megmaradásának legfőbb záloga – évszázadokon keresztül – az erős és stabil katolikus egyház volt. Sem az 1772-es, sem az azt követő felosztások nem tudták a lengyelek lelkét megtörni, hiába tett erre gátlástalan kísérletet a bécsi udvar, a Porosz Birodalom és az orosz cár egyaránt. A XX. század minden korábbi válságot, traumát felülírt, és még keményebb ellenállásra késztette a lengyelséget. Az 1918-ban létrejött régi-új állam csak 1939-ig élvezhette függetlenségét; ekkor Hitler és Sztálin megegyezett arról, hogy totális diktatúrájuk bekebelezi Lengyelországot. A zsidóság gettókba zárása és deportálása, a katyń-i mészárlás, a szibériai deportálások megkezdése mind-mind demoralizálóan hatott a Visztula-mentén. Ebben a rettenetes, sokak számára kilátástalan helyzetben emelkedett ki a lengyel katolikus egyház tagjai közül Stefan Wyszyński, – későbbi bíboros – aki meghatározó alakja lett a XX. századi lengyel történelemnek.

  • Őszöd újratöltve

    Schmidt Mária további cikkei történész
    „Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. Egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” Az őszödi beszédből idéztem. Egyértelmű, hogy a fentiek is hazugságnak bizonyultak.

  • Európai értékek és válságok – A liberalizmus új korszaka: a paranoia

    Schmidt Mária további cikkei történész
    Ami a pozícióban levő elit szerint a populisták lázadása, az a valóságban kultúrharc a javából. A frontvonal egyik oldalán a nép, a tömegek, a nemzetek állnak, velük szemben pedig a globalizált, multikulturális, multietnikai projektben érdekelt elitek ássák be magukat lövészárkaikba. Ez utóbbiak fő jellemzője az a görcsös igyekezet, amivel hitet tesznek az új, a modern, értsd: haladó eszmék mellett, lefitymálva mindent, ami a többségnek fontos és értékes. Ez a küzdelem tehát a nemzeti értékek, a hagyományok és szokások, illetve az ezeket elvető, és az újat még csak homályosan láttatók között folyik. Életminőségünk, vagyis kulturális azonosságunk, identitásunk megőrzése, végső soron tehát a megmaradásunk forog kockán ebben a harcban.