Akármilyen szomorú is, miután Franciaországban az ősszel egy iszlamista terrorista meggyilkolta Samuel Paty gimnáziumi tanárt, sok pedagógus elhatározta, hogy kerüli az olyan témákat, amelyeket a muszlim tanulók sértőnek találhatnának.
Az internetes óriáscégek hatalmasat léptek előre azon az úton, amely oda vezet, hogy teljes mértékben tőlük függjön, mi jelenthető ki az interneten és mi nem.
Mi szegény, alulfejlett magyarok még azt sem vesszük észre, hogy 2010 óta diktatúrában élünk. Persze közöttünk is akadnak olyanok, akik elhiszik, hogy amiben 1990 előtt éltünk, az egy felvilágosult reformrendszer volt, 2010 óta azonban diktatúrában, sőt maffiaállamban szenvedünk. Ez utóbbiak közé tartozik öreg barátom, Szelényi Iván is.
2020-ban ezt is megértük. A kultúrharc woke (éber) bajnokai a gyermekintézményekre is kiterjesztették hadjáratukat. A gyerekeket szerte az angol-amerikai világban arra okítják, hogy a fehér privilégium a mindennapi élet kétségbevonhatatlan része.
„Ez a tragédia Orbán Viktor lelkén szárad” cím alatt jelentetett meg egy terjedelmes interjút a Magyar Narancs Kis Jánossal. A cím önmagáért beszél. Ez az az elemzői szint, amire Kis élete delelőjén túl jutva elérkezett.
Minden kultúra, és a kultúra minden. Ez a tézis jelenti a szellemi kiindulópontját Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója legújabb, Kulturális hadviselés. A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvének, amely egyszerre tekinthető a kulturális hegemónia múltjára vonatkozó (eszme)történeti összefoglalónak és valódi stratégiai kézikönyvnek, amely kijelöli az irányt egy konzervatív kulturális forradalom számára.
Mérlegen harmincévnyi szabadság – Schmidt Mária könyve a szép, új világról.
A Biden-adminisztráció színrelépésével az eddigi mélyállam a felszínre kerül. A közvetett befolyásszerzés, a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás, valamint az amerikai erőt a maga érdekkijárójának használó Birodalom praktikái térhetnek vissza.
Talán sokaknak meglepő, de 1901-ben Ady Endre nevezte így Tisza Kálmánt. Ady még meg sem született akkor, amikor 1875-ben Tisza miniszterelnök lett, s éppen 24 éves volt, amikor ezt leírta. Mint tudjuk, Ady erős kritikai érzékkel megáldott/sújtott ember volt, így többszörösen is értékes a dicsérő, tiszteletteljes hang. De hát ki is ez az „ősz nagy férfi”?
Kilencvenkilenc éve született Pilinszky János.
Az Európai Unió sajnálatos módon egyfajta legalista ideológiát tett magáévá, amely kikezdi a politika és az igazságszolgáltatás megkülönböztetését. Fegyverként használja a jogállamiságot annak érdekében, hogy tagállamait olyan erkölcsi értékek átvételére kényszerítse, amelyek idegenek a kultúrájuktól.
Kuncze Gábor legújabb könyvében megértette velem, mi volt az az öncsaló mechanizmus, ami elfogadtatta az SZDSZ-szel és személy szerint Kuncze Gáborral azt a jóvátehetetlen árulást, hogy a rendszerváltoztató erőknek hátat fordítva, őket megtagadva, az utódpárthoz kötötték szekerüket és végérvenyesen belesimultak a posztkomcsi táborba.
Nincs abban semmi transzgyűlölet, hogy Magyarország és Lengyelország szerint az emberi nem férfiakból és nőkből áll, sem abban, hogy védelmezik a maguk konzervatív életmódját. Mégis szembekerülnek az Európai Unió tervezett LMBTIQ-szabályzatával.
A nemzetközi konfliktusok helyben való megismétlődésének mintájára a klónok harca belpolitikai tekintetben is érvényesül. Az egymás hasonmásának tekinthető „színes forradalmakat” kívülről szervezik, az államcsínyek mindenütt puhán mennek végbe és a különböző Majdan-másolatok következményei is azonosak.